Czeizel Endre emlékére

A méltán híres és elismert tudóst, Czeizel Endrét hétfőn hajnalban érte utol a halál. Már évek óta köztudott volt gyógyíthatatlan betegsége. Tudós társai, barátai, családja és betegei is gyászolják.

Szily Nóra még 2015 áprilisában kapta „mikrofon végre” a 80. életévében is folyamatosan dolgozó tudóst. Czeizel Endre időhöz való viszonya megváltozott, hiszen pontosan tudta, hogy kevés van hátra. Ilyenkor az ember átértékeli a dolgok fontossági sorrendjét.

Az interjú olvasása során kirajzolódik egy munkamániás tudós képe, pont olyané, amilyeneket a genetikai kutatásai során ő maga is vizsgált. Valójában ő is géniusz volt, nem véletlen, hogy a munkája volt a legfőbb szerelme és hobbija is. Talán éppen ezért értette meg őket annyira.

Sokan csak a TV szereplésein keresztül ismerjük őt, holott valódi énje jóval összetettebb egyéniséget takar. A gyermekek „megmentésért” végzett tudományos munkásságáért éppen csak lemaradt a Nobel-díjról. Ő is azon tehetségeink közé tartozott, akit jobban elismertek külföldön, mint a saját hazájában.

Magyarországon nem engedték tanítani, a tudományos szakma – népszerűsége miatt – kiközösítette, de ha ez még nem lett volna elég, akkor élete mélypontjaként az emberkereskedelemmel kapcsolatos vádakat is felhoztak ellene.

Éppen egy olyan embert vádoltak ezzel, aki könyvében a következőket írta:

A fáraók piramisokat építettek, a költők ódákat írtak, a mérnökök Eiffel-tornyokat szerkesztettek. A társadalmi halhatatlanság azonban sajnos, csak kevés embernek adatik meg. Van viszont a halhatatlanságnak egy hétköznapibb, de sokkal emberibb megnyilvánulása: a gyermek, a gyermekek.

czeizelHa a Kedves Olvasó igazán kíváncsi Czeizel Endrére, érdemes elolvasnia a nem sokkal halála előtt megjelenő könyvét. Ebben nem ismeretterjesztő szerepkörben jelenik meg, hanem megismerjük olyannak, amilyennek ő magát tartotta. Megtudhatjuk, hogy karolták fel a tehetségét, milyen megszállottsággal dolgozott és mi motiválta. Könyve bővelkedik a konfliktusokban és nem riad vissza a provokációtól sem.

Minden Olvasó egyet fog velem érteni, hogy szerencsések vagyunk amiatt, hogy még halála előtt sikerült befejezni ezt a könyvet.

Még egy gondolat jutott eszembe a genetikus halála kapcsán. A Trója című filmben Akhilleusz a következőt mondta a pap lánynak a sátorban: „Az istenek irigyelnek minket. Irigylik a halandóságunkat. Azt, hogy bármelyik perc az utolsó lehet. Mindent megszépít számunkra a biztos halál.”

Remélem, hogy amikor Czeizel Endre visszatekint munkásságára, a több tízezer egészséges gyermekre, akiknél közreműködött, akkor tudja, hogy számára ez az utolsó pillanat, ami mindent megszépít.

Írta: Szűcs Roland

Leave a comment

Your email address will not be published.


*