E-book = Technológia + Üzleti modell + Kultúra

Jacques Toubon volt francia miniszter látogatását taglaltam előző blog cikkemben. Most azt osztom meg veletek, hogy milyen álláspontot fogalmaztam meg a közismert politikus és szakember felé.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az e-könyvek pusztán technológiai változást jelentenek, nem többet. Néhány sorban be fogom mutatni, hogy ennél jóval többről van szó.

Technológia

E-könyv

E-könyv

Való igaz, hogy elsőként a technológia változása jut eszünkbe az e-könyvekkel kapcsolatban. Jellemzően table pc-n, vagy “e-könyvolvasón“ lapozgatjuk a műveket. Az okostelefnok képernyőméretének növekedésével pedig egyre több Olvasónak nincs is külön eszközre szüksége. Tudunk bennük keresni, kiemelni, vagy éppen megjegyzést írni. Kedvenc idézetünket is megoszthatjuk egy kattintással.

Még inkább a technológiai változást hozza el a 2011-ben elfogadott új e-könyv szabvány, amely már lehetővé teszi beágyazott hang és video fileok lejátszását, valamint interaktivitást. Azon túl tehát, hogy egyre kifinomultabb kütyük jelennek meg, maga az e-könyvek formátuma és az általuk támogatott lehetőségek száma is folyamatosan bővül.

Üzleti modell

Több blog bejegyzésben is foglalkoztam már ezzel a kérdéskörrel. Az egyik fontos megállapítás, hogy a kiadóknak az árbevétel nagyobb százaléka marad meg az e-könyvek esetében, a papírkönyvhöz képest. Ennél sokkal lényegesebb viszont, hogy a korábban papírként kiadott könyvek 0 Ft-os többletköltséggel kiadhatók e-könyvként is. Ezzel egy az egyben eltűnik a kiadók legsúlyosabb rémálma, a kockázat. Itt ugyanis nem fordulhat elő, hogy kinyomtatunk 2 500 példányt a második kiadásból és csak 1 500 példány fogy belőle.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a kiadók a korábbinál jóval több információhoz jutnak az Olvasóikról a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett. Hamarosan tudni lehet, hogy egy könyvnek mely része unalmas és melyik izgalmas. Így még a papír verzió kibocsátása előtt az e-könyv kiváló tesztelési eszköz lehet.

Végül, a megasztárok, x-faktorok, voice-ok világában nem szabad megfeledkeznünk a tehetségkutató tényezőről sem. Első könyves szerzőnek nagyon nehéz ma kiadót találni. Az e-könyv új megjelenési formája a költségek és a kockázat jelentős csökkentésén keresztül biztosítja a lehetőséget a kiadók számára, hogy szélesebb körből merítsenek.

Kultúra

Valószínűleg a kulturális hatásra gondolunk a legkevésbé, pedig itt van a legnagyobb szükség az e-bookra. Ha visszatekintünk 2005-ig, akkor azt látjuk, hogy a 2005-2012 időszakban mintegy 100 ezer cím jelent meg. Ezeknek a 70%-a származott magyar szerzőktől. Ehhez képest ma Magyarországon kevesebb, mint tízezer cím érhető el a publikum számára. Mi történt a többi magyar címmel? Eltűntek a terjesztők polcairól, az on-line kereskedők képernyőjéről. Az alacsony kereslet miatt e könyvek fizikai tárolása, megőrzése nem gazdaságos.

Biztos az a legjobb megoldás, ha ezen tartalmakhoz való hozzáférést még azon kisszámú csoporttól is megtagadjuk, amely hajlandó lenne fizetni is érte? Tud bárki racionális magyarázatot adni arra, hogy miért nem gyűjtik össze a kiadók legalább azon könyveiket, amelyek már nincsenek kereskedelmi forgalomban? Ezek száma is legalább 60 ezer. Jómagam nem tudom az okát. Mindenesetre, ha a kiadók idegenkedése megszűnik, akkor láthatóvá válik, hogy az e-könyv az egyetlen eszköz, amely lehetővé teszi a könyveink megőrzésén keresztül a kulturális értékeink továbbélését. Olvasóként pedig egyet tehetünk: várunk türelemmel.

Írta: Szűcs Roland

Leave a comment

Your email address will not be published.


*