Magánkiadás matekja

Gyakorlatilag minden szerzőt érdekel az, hogy mennyit tud zsebre tenni, ha e-könyvként megjelenteti művét. Ebben a cikkben annak járok utána, hogy mi történik a bevétellel magánkiadások esetén.

Amikor a szerző szerződést köt közvetlenül a terjesztővel, akkor azt még könnyű átlátni, mennyit tesz zsebre a terjesztő, de azt már nem, hogy mennyi marad a szerzőnek. A dolgot az bonyolítja, hogy személyi jövedelemadózás hatálya alá esik a szerzői jogdíj. A következő ábra egy olyan példát mutat be, amikor az e-könyv fogyasztói ára 2.500 Ft, a terjesztő pedig megtartja az árbevétel 50%-át.

Mennyi marad a szerzőnél magánkiadás esetén?

Mennyi marad a szerzőnél magánkiadás esetén?

Látszik, ahogy lépésről lépésre mindenki kiveszi a részét az árbevételből. Érdemes egy pillantást vetni arra, hogy az Állam, terjesztő, szerző háromszögben ki mennyit tesz zsebre a bevételből. Mivel mind az ÁFA-t, mind pedig a szerzői jogdíjhoz kapcsolódó terhek az Állam bevételeit növelik, ezért a teljes fogyasztói ár mintegy 34%-át ők viszik el. A terjesztőnek jut 39% és magának a szerzőnek 27%.

A harmadik hely ellenére úgy tűnhet, hogy ez nem is olyan rossz, hiszen a papír könyvek esetében a kiadókon keresztüli megjelenésnél sokkal kevesebb jogdíj jut a szerzőknek. A kiadóknak ugyanis ki kell fizetni a nyomda költségét, a szerkesztőt, tördelőt. Így hát vigyázzunk a közvetlen összehasonlításokkal, mert könnyen félrevezethetnek bennünket. A kiadó hozzáadott értékét ne becsüljük alá. Akkor folyamodjunk a magánkiadáshoz, ha a kiadó nem fogadja be kéziratunkat,vagy befogajda ugyan, de rossz anyagi feltételek mellett.

Összegzésül: rövid cikkemnek annyi volt a célja,hogy átláthatóvá tegye a szerzők számára, a jövedelem áramlását a különböző szereplők között magánkiadás esetén.

Írta: Szűcs Roland

Leave a comment

Your email address will not be published.


*