13 dolog, amit minden kiadónak tudnia kell a digitális könyvkiadásról!

A papír alapú könyvek kiadói számára nem egyszerű feladat a digitális üzemmódra való átállás a régi, működő folyamatok mellett. Összeszedtem tehát azokat a legfontosabb lépéseket, amelyeken keresztül bármelyik cég könnyen veheti az akadályokat. A cikk elsősorban azon kiadóknak szól, akik még nem rendelkeznek tapasztalattal az e-book terén.

1.       Mi is valójában az e-book?

Jelenleg nincs olyan széles körben elfogadott definíció, ami jól leírná a fogalom pontos jelentését. Ennek ellenére a következő definíció a legpraktikusabb Magyarországon: olyan szöveget tartalmazó, elektronikus formátumú dokumentum, amely a különböző képernyőméreteken is jól olvasható. Ez a definíció a gyakorlat oldaláról közelít. Így ezen definíció szerint a word, vagy pdf dokumentum nem e-könyv, mivel ezek mérete nem igazodik automatikusan az adott eszköz fizikai paramétereihez.

2.       Olvasó eszközök típusai

E-könyvek olvasásához valamilyen eszközre van szükség. A következő eszközökön lehet olvasni e-book-okat: asztali számítógép, notebook, netbook, okostelefon, e-olvasó, tábla pc (további információ). Az ügyfelek olvasási szokásai nagymértékben szóródnak, amit alátámasztanak az adatok is. Gyakorlatilag mindegyiktípusú eszközön folyik olvasás. Ennek persze az is a következménye, hogy az eszközök eltérő adottságai miatt nem értelmezhető a digitális világban az oldalszám. Ehelyett képernyők száma van. Egyik korábbi bejegyzésemben éppen az eltérő méretek következményeit mutatom be.

3.       DRM

Természetesen egyetlen kiadó sem örül annak, ha a kemény munkával  létrehozott műveket az ügyfelek fizetés nélkül veszik igénybe. A papír világban azt már mindenki elfogadta, hogy a rokonok, barátok közötti kölcsönadást nem lehet megakadályozni. A szkennerek és a digitális fényképezőgépek megjelenése, valamit a kalóz site-ok ismertté válása nagy probléma könyvpiac számára. Ennek hatásait próbálja mérsékelni a DRM (Digital Rights Management), ami másolásvédelmi technika.  Ezzel három probléma van. Egyrészt feltörhetetlen védelem nincs, másrészt pénzbe kerül, harmadrészt az Olvasók számára kényelmetlenséget jelent. Éppen ezért a kiadók mind Magyarországon, mind külföldön egyre inkább hajlanak a drm mentes forgalmazásra, mivel többet nyernek a többletértékesítésen, mint amennyit veszítenek az illegális másolatokon. A kalózkodással már több, korábbi cikkben foglalkoztam.

4.       Botrányos ÁFA helyzet

Gyakorlatilag az egész EU-ban az e-könyvek ÁFA-ja jóval magasabb, mint a papír könyveké. A jó hír az, hogy az EU felismerte ezt és azon dolgoznak, hogy az ÁFA szintek közötti különbség eltűnjön. A rossz hír az, hogy Magyarország dobogós helyen van a legnagyobb ÁFA különbséget alkalmazó országok táborában. Korábbi elemzésemben összegyűjtöttem Európa számos országára a papír és e-könyvek ÁFA terhét. Néhány ország esetében azóta már történhetett változás, ez azonban Magyarország dobogós helyzetén nem “javított”.

5.       Szerződésmódosítás a szerzőkkel

A legfontosabb, hogy nem elég egy szerződést azzal kiegészíteni, hogy a szerző a digitális jogok felhasználását engedélyezi a kiadó számára. Specifikusan a felhatalmazásnak a következőkre kell kiterjedni:

  • lehívásra hozzáférhetővé tétel útján a nyilvánossághoz való közvetítés;
  • elektronikus eszközökkel történő másolatok készítése útján történő többszörözés;
  • terjesztés;elektronikus eszközök segítségével tárolás;

6.       Tördelő szerkesztői folyamat módosítása

Az általánosan elterjedt gyakorlat szerint a szerző word dokumentumban átadja a kéziratot, ennek tördelését elvégzik Adobe Indesign programmal, ebben a file-ban még módosítanak a szerkesztő megjegyzései alapján. A változásokat nem vezetik át a kéziraton már. Az Indesingból elkészül egy PDF export, ami megy a nyomdába. Ez a folyamat régóta hibátlanul működik. A probléma az,hogy a PDF file-ok átalakítása olyan e-könyvvé, amit definiáltam, rengeteg munkával és költséggel jár. Ezt kétféleképpen lehet kiküszöbölni. Megtartjuk és elmentjük az Indesign file-t, vagy visszaírjuk a kéziratba a módosításokat és azt a word dokumentumot mentjük el. Mindkét megoldás jelentős megtakarítást jelenthet a jövőben.

7.       Szerződés kötése könyv terjesztőkkel

Az e-book terjesztők kisebb árrést kérnek a hagyományos csatornákhoz képest. Ezen terjesztőkkel általában egy keretmegállapodást köt a kiadó, amely rendezi az elszámolási és jogi kérdéseket. A fejlettebb terjesztők olyan on-line felületet biztosítanak, amelyen követhetőek a fogyási listák. Mind az értékesített darabszám, mind az árbevétel tekintetében. Erre mindig érdemes odafigyelni. Olyan e-book terjesztővel kössünk szerződést, aki ezt tudja biztosítani. Ennek hiányában sérül az átláthatóság elve.

8.       ÚJ ISBN?

Az ISBN és ISMN Iroda emailben történt tájékoztatása alapján az ISBN szám nem kötelező kelléke az e-könyveknek. Amennyiben mégis emellett döntünk, akkor fileformátumonként külön számot kell érni. A hivatalos útmutató elérhető az OSZK weblapján. Sajnos az ISBN egy régi kor terméke, az e-könyves szakma már kidolgozott ehhez alternatívákat, ezek azonban még Magyarországon nem terjedtek el, így nem terhellek benneteket a részletekkel.

9.       Új Marketing technikák

A XXI. száza új „csodafegyvere” a megtalálhatóság. Itt arról van szó, hogy már könyvek esetében is egyre nagyobb arányban keresnek az interneten. Ahhoz, hogy a kiadó könyveit megtalálják, olyan web-oldalra, facebook oldalra van szükség, amely keresésre optimalizált. Ezen felül az is viszonylag új feladatnak számít, hogy minél több olyan weboldalt kell magunk mellé állítani, akik a könyvek oldalára mutató linkeket helyeznek el. Ha ez utóbbi két feltételnek megfelelünk, sokkal könnyebben szerzünk új Olvasókat.

A már meglévő olvasótábor kiszolgálásához pedig a hírlevél az egyik leghasznosabb eszköz. Itt az egyik legfontosabb kérdés, hogy hány százaléka nyitja meg az ügyfeleknek a hírlevelet.  A facebook térhódításával a kiadó köré szerveződött rajongói tábor is hatékony marketing eszköz. Itt elsősorban nem az eladás áll a fókuszban, de az üzenetek 5-10% még belefér.

10.   Digitális világban az ügyfél a király

Valójában minden iparágban az ügyfél a király. Itt azért hangsúlyozom külön, mert az e-könyvek területén az olvasó programok megengedik, hogy az Olvasó átállítsa a betűméretet, elforgassa az eszközt. Ennek számos súlyos következménye van az e-könyvek megjelenésére.

Book and Walk Windows 8-as olvasó alkalmazás - betű méretének változtatása

Book and Walk Windows 8-as olvasó alkalmazás - betű méretének változtatása

Azon papír alapú könyvek, amelyek nagyon komplex szerkezetű oldalakból állnak,nem jeleníthetőek meg közel sem úgy,mint ahogy eredetileg kinéztek. Ilyen esetben három megoldás jöhet szóba.

  1. Leegyszerűsíteni a szerkezetét
  2. Megjelentetni úgynevezett fixed layout formátumban
  3. Nem kiadni e-könyvként

Az 1-es pont néhány nap alatt elvégezhető. A 2-es pont azt jelenti, hogy adott képernyőméretre optimalizált módon meghagyjuk a komplex szerkezetet. Ennek az a nagy hátulütője, hogy nagyon sokféle képernyőméret és felbontás van, ezért vagy jelentőspiacot veszítünk, vagy túl sok képernyőre kell elkészíteni. Utóbbi már jelentős költségvonzattal jár.

11.   Végre megismerheted az ügyfeled

Ezt hagytam utoljára, bár ez talán a legfontosabb. Az ok egyszerű: a lehetőségeket már látjuk, de a fejlesztések folyamatban vannak .

A hagyományos könyvesboltokban történő értékesítéshez képest az interneten keresztüli értékesítésen keresztül sokkal többet tudunk az ügyfelekről. Ez igaz a papír és az e-book-ra is. Utóbbi esetben azonban további információkat is meg lehet tudni, természetesen nem személyhez kötött módon, hanem átlagos mutatók formájában. Itt folynak a legintenzívebb fejlesztések a terjesztők között. A közeljövőben várható pár meglepetés. Néhány példa:

  • Mekkora a piacrészesedés az adott kategóriájú könyveken belül?
  • A könyv mely részén unja el magát leginkább az Olvasó?
  • A kiadó adott marketing kampányának mekkora a hozadéka.

Az e-könyvvel kapcsolatban több könyvet is meg lehet tölteni. Az volt a célom, hogy egy nagyon gyors, általános bevezetőt adjak azon Kiadók számára, akik első szárnypróbálgatásait végzik ezen a területen.

12. Van élet a papír könyvön túl

A kiadóknál felhalmozott tudás nagyon értékes. Éppen ezért nem engedhetjük meg azt, hogy csak azért, mert a könyvforgalom folyamatosan 2 milliárd forinttal csökken évente, csődbe menjenek a szereplők. Új stratégiára van szükség, amelyet minden kiadó lehetőségeihez és szándékaihoz mérten tud kialakítani.

Lehetséges kiadói stratégiák az e-book kapcsán

Lehetséges kiadói stratégiák az e-book kapcsán

A fenti ábra mutatja, milyen fokai vannak a kiadói stratégiának, ahol a papír könyv és az e-book megfér egymás mellett.

Magyarországon az elmúlt 10 évben 10-15 ezer cím jelent meg átlagosan évente, ehhez képest a teljes magyar e-könyv kínálat 3000 körüli címre tehető. A kiadók e-könyv piacra való belépése költség- és kockázatmentesen megvalósítható. Éppen ezért nincs racionális magyarázat arra, hogymiért nincs mindegyik kiadó legalább a második lépcsőfokon.

13. Az e-könyv soha nem tűnik el

Magyarországon nagyon változatos a könyvkiadás, az ország méretéhez és gazdasági erejéhez mérten sok cím jelenik meg évente. Vannak sok kiadást megélt, és egy kiadást megélt könyvek. Egyben mindegyik közös, hogy előbb vagy utóbb eljön az utolsó kiadás.

A mai magyar valóságban eléggé lerövidült a könyvek életciklusa. Fizikai boltokban gyakran már a 2010-eskiadású könyveket sem lehet megtalálni. A jó hír az, hogy az e-könyv nem tűnik el. A most kiadott e-könyvek éppúgy elérhetőek 30 év múlva, mint most, hiszen a “raktározás” költségei nagyságrendekkel kisebbek, mint a papír könyvek esetében.

Ha maradt olyan alapkérdés, amelyre nem tértem ki a 13 pontban, akkor commentek formájában szívesen fogadok kérdéseket, megjegyzéseket.

Írta: Szűcs Roland

Leave a comment

Your email address will not be published.


*