Előző cikkemben bemutattam a magyar könyvpiac helyzetét a publikált adatok alapján. A mostani cikk célja, hogy górcső alá vegye a kiadók reakcióját a válságra.

Kockázat visszafogása

Senki előtt sem titok, hogy a könyvpiac szereplői jelentős pénzügyi nyomás alatt vannak, legyen szó szerzőről, kiadóról, terjesztőről. Ebben a környezetben a szereplők kockázatviselési hajlandósága jelentősen csökken, teljesen érthető módon. A következő ábra jól mutatja, hogyan oszlanak meg a kiadott címek a nyereségesség szempontjából:

A legnagyobb szelet sajnos a veszteséges könyvek halmaza. Ez teszi ki az összes kiadott cím 2/3-át! Ami még meglepőbb, hogy ez az adat már tartalmazza a 2011-es javulást a címenkénti jövedelmezőség tekintetében.

Profit mindenek felett

A magyar kiadók zömére nem jellemző a profit célok határtalan hajszolása. Sokkal inkább a kultúra, a könyvek szeretete volt a mozgatórugó. 2008-tól azonban már nem az volt a kérdés, mennyi lesz a nyereség, hanem az, hogy lesz-e egyáltalán. Ilyen környezetben a megjelentetett címek jövedelmezősége még nagyobb hangsúlyt kap. Az elemzésünk  szempontjából mindegy, hogy a kiadók tudatosan racionalizálták a publikálási tevékenységüket, vagy egyszerűen elment a kedvük a kiadástól, a sorozatos pénzügyi fiaskók miatt.

Három kulcsfontosságú adat is bizonyítja, hogy összességében a kiadók racionálisan reagáltak a válságra. Először is sikerült az átlagos címenkénti példányszámot növelni. Ez annak a következménye, hogy a kiadók visszafogták a bizonytalan megtérülésű címek megjelentetését. Ennek következtében csökkent a veszteséges címek aránya. A következő táblázatban a 2010-es és 2011-es adatokat hasonlítok össze. Ezek jól mutatják a felszín alatt zajló folyamatokat.

A kérdés már csak az, hogy jó-e ez nekünk Olvasóknak? A magyar könyvkiadás régóta arról híres, hogy a népesség méretéhez képest sok, változatos cím jelenik meg. Kell lenni más megoldásnak is. Ennek járok utána a cikksorozat harmadik részében.

Írta: Szűcs Roland