A könyvpiac – szerzői szempontból

Kun Ákossal készítettünk interjút, akivel abból a célból vettük fel a kapcsolatot, hogy terjeszthessük műveit a Book and Walk webáruházában. 22 éves írói tapasztalatait osztotta meg velünk, ami minden könyvpiaci szereplő számára – beleértve az olvasókat is – nagyon tanulságos, és elgondolkodtató lehet.

– Mi az, ami motiválja, mit szeretne elérni írásaival?

– Műveimmel elsősorban tájékoztatni szeretném az embereket. Könyveimben sok olyan ötlet, javaslat található, melyek nagyban elősegítenék a természet megmentését, civilizációnk kiemelését a jelenlegi kátyúból. Célomat azonban eddig nem értem el, mert az emberek vagy nem hisznek az ezotéria által kínált lehetőségekben, vagy nem törődnek vele. Idejük sincs rá, mert elmerülnek a kereskedelmi televíziók, a számítógépes játékok és egyéb fórumok által kínált ostoba szórakozásban. A világunkat nap, mint nap sújtó katasztrófák sorozata sem képes rádöbbenteni őket arra, hogy tenni kellene már valamit civilizációnk megmentése érdekében. Türelmük sincs az olvasáshoz. Eddig kb. 7000 oldalt írtam. Ha egész nap olvasnának, akkor is legalább két hónap kellene ahhoz, hogy minden könyvemet elolvassák. A világunkról alkotott átfogó ismeretre ugyanis csak így tehetnének szert. Sokkal könnyebb leülni a tévé elé, és bambulni a kereskedelmi televíziók bárgyú műsorain.

– Foglalkoztatja esetleg kereskedelmi szinten is az írás?

– Műveim kereskedelmi hasznosítása is felmerült bennem, de ez is reménytelen. 22 éve foglalkozom könyvírással a legcsekélyebb haszon nélkül. Korábban gondoltam arra, hogy fizetőssé kellene tenni a honlapomat, de az életszínvonal rohamos csökkenésével erről letettem. Egy olyan országban, ahol az embereknek ennivalóra sincs pénzük, ott nem tudnak kultúrára költeni. A fizetési kötelezettség pedig elzárná a szegény embereket korunk létfontosságú információi elől. Az sem megoldás, hogy aláírattatok velük egy nyilatkozatot, hogy létminimum alatt élnek, ezért kérik az ingyenes letöltést. Ez esetben azok is igényelnék ezt az engedményt, akik valójában tudnának fizetni, csak nem akarnak. Nem kívánom embertársaimat hazugságra késztetni.

– Mit gondol, mi lenne a legmegfelelőbb publikálási megoldás?

Színes könyvek

Kép forrása: squidoo.com

– A legjobb megoldás a nyomdai megjelenítés lenne, de nálunk ez az út sem járható. A hazai kiadók ugyanis egyszerűen nem vesznek rólam tudomást.

– Milyen okkal nem adták eddig ki a műveit?

– Az a bajuk velem, hogy magyar vagyok, ráadásul egy kezdő, ismeretlen nevű író. Régebben, amikor még hajlandóak voltak velem szóba állni, egyikük azt tanácsolta, hogy más hazai szerzőkhöz hasonlóan én is vegyek fel egy angol művésznevet. Nekem azonban semmi kedvem sem volt álnév mögött megbújva szélhámoskodni. Miután a legtöbb könyvkiadó a csőd szélén táncol, biztosra akar menni. Ezért nyugati írók bestsellereit jelentetik meg.

– Könyveinek terjedelme nem szab határt a nyomtatásban való megjelenés lehetőségének?

– De. Mostanában akkor sem tudnák kiadni a műveimet, ha akarnák. Időközben ugyanis meglehetősen terjedelmessé váltak. Az én A/4-es méretű 700-800 oldalas könyveim normál könyvformátumban 1200 oldalt tennének ki. Ilyen lexikon vastagságú kötetnek a nyomdai költsége 4-5 ezer forint lenne. (A két-három kötetre osztás sem megoldás, mert a külön borítók tovább növelnék a nyomdaköltséget.) Erre jön még a kiadói árrés, a terjesztői jutalék és az ÁFA. A könyvkereskedők haszna olyan magas, hogy önmagában duplájára emeli a nyomdai árat, ami azt jelenti, hogy egy-egy könyvem 10-12 ezer forintba kerülne. Mivel tíz könyvem van, több mint százezer forintot kellene értük fizetni. Ön adna értük ennyi pénzt? Nyilván nem. Más sem. Főleg nem a jelenlegi gazdasági helyzetben. Aki nem tud a gyerekeinek enni adni, nem képes tízezrekért könyvet vásárolni, bármennyire is szeretné.

– Arról vannak esetleg adatai, hogy milyen kereslet van így, ingyenesen beszerezhető formában a műveire?

– Sokan érdeklőnek az írásaim iránt. Eddig csak az én honlapomról, a Kun Elektronikus Könyvtárból több mint félmillióan töltötték le a könyveimet. Ehhez jön még a Magyar Elektronikus Könyvtár, a Magyar Digitális Könyvtár és egyéb honlapok letöltési mutatói. Több honlapra is felrakták a könyveimet, sokszor az engedélyem nélkül. Csak az én könyvtáramban 40-50 GB a havonta letöltött adatmennyiség. Ez egy nagy digitális könyvtárnak is becsületére válna.

– Gondolt már arra, hogy külföldön próbáljon szerencsét?

– Egy kelet-európai szerzőnek szinte lehetetlen betörni a nyugati könyvpiacra. Főleg akkor nem, ha el sem tudják olvasni az írásait. Senki nem jelentet meg zsákbamacskát. Ahhoz, hogy egyáltalán esélyem legyen a megjelentetésre, le kellene fordíttatni őket. Erre azonban nincs pénz. A műfordítók nem vállalják, mert tele van szakkifejezésekkel. Az anyanyelvi szakfordítók pedig nagyon drágán dolgoznak. 3 forintot is elkérnek leütésenként, ráadásul a szóközöket is beleszámolják. Miután a legtöbb könyvem karakterszáma már a 3 milliót is meghaladja, 10 millió forintot kérnek érte. Mivel 10 könyvem van, ez már 100 millió forint. Legalább a tíz világnyelvre le kell fordíttatni ahhoz, hogy a külföld figyelmét felkeltsem. Ez összesen 1 milliárd forint. Honnan vegyek ennyi pénzt? Mint láthatja ez az egész egy reménytelen vállalkozás, így marad az online terjesztés, egyelőre magyar nyelven és nonprofit alapon.

– Azt hiszem, minden lehetséges megjelenési formát végiggondolt már. Úgy gondolom, a digitális publikálás lehetőséget adhat Önnek, és a hasonló helyzetben lévő szerzőknek is, hogy megoldják a fent említett problémákat. Így a nyomtatott formátum plusz költségeit elkerülheti, mégis széles körben megismerhetik alkotásait. Tervezi, hogy online terjesztésben, de mégis fizetős tartalomként jelenteti meg a jövőben műveit?

Színes e-könyv olvasók

Kép forrása: hardwaresphere.com

– Nem. Aki nem tudja megfizetni a nyomtatott változatot, az az online változatért sem tud fizetni. Azért sem, mert úgy látom, hogy nálunk a nyomtatott és az online könyvek ára között alig van különbség. Mivel ez esetben a nyomdaköltség, a raktározási költség, sőt a terjesztési költség is elmarad, az online kiadás reális ára a nyomtatott változat 30-40%- lenne. Ezzel szemben a hazai kiadók 70-80%-ot is elkérnek az online kiadásért. (Ha jól tudom külföldön az online változat csupán fele annyiba kerül, és még így is jó üzlet.)

– Ön szerint lenne kereslet olvasói körében a több eszközön is kényelmesen olvasható e-könyvekre?

– Műveimre minden változatban nagy az érdeklődés. A legtöbben számítógépen olvassák, de a statisztikai kimutatás alapján mobiltelefonon is böngészik. 15-20 évvel ezelőtt három magánkiadást is megjelentettem, néhány száz példányban. Ezek hamar elkeltek a könyvesboltokban. Nagy részüket azonban elküldtem, a kormányhivataloknak, bankoknak, multinacionális cégeknek, támogatást kérve a nagy példányszámú kiadáshoz. Pénzt senki sem adott, és a mintapéldányokat sem küldték vissza. Azokat megtartották maguknak. Tehát nem a műveim minőségével van baj, hanem az adakozási kedvvel. A végén, amikor már nem maradt egyetlen példányom sem, megpróbáltam visszakérni tőlük, de nem adták. A szakácskönyvemhez pl. a kérésemet elutasító főnökök titkárnői tíz körömmel ragaszkodtak. Azóta is sokan kérdik, hogy hol, melyik könyvesboltban kaphatók a műveim. Miután megtudják, hogy sehol, nekiállnak otthon kinyomtatni maguknak.

– Miért nyomtatják ki, ha az online változat megvásárlása sokkal olcsóbb lenne?

– Valóban, de ez az út nem minden mű esetén járható. A Szövegszerkesztési ismeretek című könyvem esetén pl. ha megnyitják az online változatot, hogy megvalósítsanak egy beállítást, vagy elvégezzenek egy műveletet, elolvassák az első mondatot. Aztán leküldik a könyvet a Tálcára, és felhívják a dokumentumot, Végrehajtják az utasítást. Utána felhozzák a könyvet, hogy elolvassák a következő mondatot. Megint leküldik a Tálcára, ismét felhozzák a dokumentumot, hogy elvégezzék a következő beállítást. Nagyon hamar rájönnek, hogy ez egy nagyon lassú és idegtépő művelet. Ha viszont az útmutató rendelkezésre áll könyv alakban, kinyitják, és folyamatosan olvasva megvalósítják a benne leírtakat. Szakácskönyvnél még rosszabb a helyzet. Kétségtelen, hogy egy notebook nem foglal több helyet az asztalon, mint egy szakácskönyv. Mindaddig nincs is vele baj, amíg nem kell lapozni, vagy nem történik baleset. Ha a ragacsos, tésztás kézzel hozzányúlnak a billentyűzethez, vagy beleömlik a tej, a tojás, illetve a méz, nagyon sokba fog kerülni a javíttatása. Sokkal többe, mint a szakácskönyv ára. Ezért vállalkoznak sokan a házilagos nyomtatásra, még akkor is, ha ez kétszer annyiba kerül, mint a nyomdai előállítás.

Köszönöm, hogy válaszolt a kérdéseimre!
Írta: Zsófia Kárpáti

1 Comments

  1. I was recommended this web site by my cousin. I”m not sure whether this
    post is written by him as no one else know such detailed about my problem.
    You are incredible! Thanks!

Leave a comment

Your email address will not be published.


*