Hogyan szúrj el mindent egy pillanat alatt?

Egyre több kiadó, szerző ismeri fel a digitális kiadásban rejlő lehetőségeket. Mint minden újdonság esetében, itt is végzetes hibákat követhetünk el, amelynek hosszú távú következményei lehetnek.

A hagyományos könyvpiac legfontosabb szereplői: író, kiadó, nyomda, terjesztő. Az ügyfél az esetek túlnyomó részében a terjesztőn keresztül kapja meg a könyvet. A magyar terjesztői piac nagyon koncentrált nemzetközi összehasonlításban, a releváns szereplők mindegyike magas piaci részesedéssel rendelkezik. Egy ilyen helyzetben, ha egy kiadó, vagy szerző kizárólag egy terjesztővel állapodik meg, akkor is eléri a lakosság nagy részét, habár ebben az esetben is erőteljesen megkérdőjelezhető ennek a hozzáállásnak a jogossága.

A digitális könyvpiac egészen más. Digitális terjesztőnek lenni sem könnyű, ha igényes szolgáltatásokkal akarjuk megörvendeztetni az ügyfeleket, de a belépési küszöb jóval kisebb, mint egy országos lefedettséggel bíró fizikai terjesztő hálózaté. Éppen ezért jóval több versenyzőre lehet, és kell is számítani. Már most legalább 30 digitális könyváruház végzi tevékenységét és a számuk rövidtávon jelentősen nőni fog.

Egy szerző, vagy kiadó nem használhatja ugyanazt a megközelítést a digitális kiadás estében, mint amit a papír könyveknél. Az e-könyvek piacán ugyanis olyan sok versenyző lesz, hogy a piaci részesedésük a legtöbb esetben egy számjegyű lehet csak. Örültség tehát kizárólagos jogokat adni bármelyik terjesztőnek, ameddig nem látszanak a piaci erőviszonyok. Márpedig ez a következő két évben biztosan nem fog bekövetkezni. Nem kell nekem hinni, elég, ha megnézzük a következő grafikont:

A kiadók iso-profit görbéje a terjesztők piacrészesedésének függvényében

Szerzők, kiadók minimálisan elvárt jutalékszintje a terjesztői lefedettség arányában

Az ábra azt mutatja, hogy mekkora jutalékszintet kell kérnie egy kiadónak ahhoz, hogy elmozduljon a kizárólagosság irányába. A 100%-os terjesztői piacrészesedés azt jelenti, hogy minden terjesztő megkapja a jogot a forgalmazáshoz. Ekkor 50% körüli jutalékot kap a kiadó. Ez az e-könyvek piacán egy kicsit magasabb is lehet. Ha a kiadó csak a piac harmadát elérő terjesztőkkel kötne szerződést, már 96% jutalékot kellene kérnie az e-könyv terjesztőktől. Mivel ilyen e-könyv terjesztő nincs, ez csak úgy történhetne meg, ha a kiadó lemondana a profitjáról. Az X-tengelyen 30%-nál kisebb érték esetén lehetetlen olyan nagy jutalékot kérni, hogy a kiadó ugyanannyit keressen, mint ha mindenkinek odadta volna a jogot. Az e-könyv szakmában rövidtávon nehéz elképzelni tehát, hogy bármelyik kiadónak is megérje kizárólagos szerződést kötnie.

A következő piacfejlődés várható: lelkes amatőr és profi versenyzők jelennek meg, majd számuk gombamód szaporodik. Ezután sokan rájönnek, hogy a kicsi piac adta keretek között nem lehet nyereségesen üzemeltetni a vállalkozást. Azon digitális terjesztők, akik folyamatosan költenek innovációra marketingre és ügyfélkapcsolatok ápolása terén is ügyesen mozognak, növekvő piacrésszel számolhatnak. Ők lesznek azok is, akik egy piaci konszolidációs szakasz után életben maradnak és akár komoly globális szereplőkkel is fel tudják venni a versenyt. Ennek lefutása 2-5 év. A piaci konszolidáció lezárta után sem találunk olyan feltételezés halmazt, amely mellett a kiadóknak megérné a kizárólagosság.

Így hát kedves szerző, vagy kiadó. Bármit csinálhatsz, csak ne adj kizárólagos jogot e-könyv terjesztőnek mindaddig, amíg nem vagy meggyőződve annak piaci erejéről.

Írta: Szűcs Roland

1 Comments

  1. Szilágyi Szabolcs 2012-06-08 at 20:03

    Szerzőként állítom: a cikkben olvasottak tisztességes és reális helyzetelemzést nyújtanak.

Leave a comment

Your email address will not be published.


*