Egy helyben topogunk, de legalább előre nézünk

XIX. Budapesti Nemzeti Könyvfesztivál

Kép forrása: paldaniel.wordpress.com

 

A XIX. Könyvfesztivál pénteki napjáról nyugodtan kijelenthetjük, hogy az e-könyvek világáról szólt. Már évek óta megfigyelhető az óriási érdeklődés a kiadó szakmán belül. A pótszékek sem voltak elegek ahhoz, hogy minden oda érkezőt hellyel kínáljanak. A digitális témák közül szemezgettem a legfontosabbak közül.

Az élenjárók

A délutáni szakmai programok keretében nagyon jó volt látni, hogy több pozitív példa is akad bőven a kiadók e-könyvhöz való hozzáállását illetően. A 3 pozitív példát a Typotex kiadó, az Akadémiai kiadó és a Kossuth kiadó szolgáltatja. Mindhárom szervezetet az különbözteti meg versenytársaitól, hogy még a magyar piac embrionális szakasza előtt felismerték az e-könyvekben rejlő lehetőséget.

A Typotex kiadó egyike volt az elsőknek, akik e-könyv áruházat hoztak létre. Ez nem lehetett könnyű, hiszen könyveik jellemzően sok, e-könyvként nehezen kezelhető objektumokat tartalmaznak. Képletek, grafikonok, lábjegyzetek. Így saját kútfőből kellett bejárni a digitális könyvkiadás útját. Nagyon előrelátóan a kiadó vezetője felismerte, hogy azok a DRM megoldások, amelyek jelentősen korlátozzák a használhatóságot, inkább ügyfél irritációt okoznak, mint védelmet, ezért eltörölték az úgynevezett hard DRM-et. A kiadó tapasztalatai nagyon jók. A tranzakciós számok többszörösére ugrottak, és ami duplán jó hír, hogy a papír alapú értékesítések sem estek vissza.

A Kossuth kiadó multimédia plázája nagyon kiforrott e-könyv áruház megoldás. Amellett, hogy a felület könnyen kezelhető és nagy a kínálat, a kiadó üzletpolitikáját is dicséret illeti. A papír alapú könyv megjelenésével egyidőben dobják piacra az e-könyveket, ami jó hír a digitális világ rajongóinak.

Az Akadémiai kiadót két szempontból is érdemes kiemelni. Egyrészt csatlakoztak a korán ébredő kiadók közé és e-könyveket is megjelentetnek, egyelőre 50 darabos nagyságrendben. Másrészt, ami miatt külön említést érdemelnek az, ahogy a mobilitás forradalmát meglovagolva mobil alkalmazásokat adnak ki. Ez abszolút üttőrő munkának számít a magyar piacon. Ha ez még nem lenne elég, akkor az online elérhető szótárakról, adatbázisokról is érdemes szót ejteni. Amellett, hogy valós ügyfél igény kielégítéséről van szó, az Akadémiai kiadó kiemelkedik komplex ecoszisztémájával. A freemium üzleti modell segítségével széles körben elérhetővé teszik a szolgáltatást, aki pedig többet akar, az fizetős szolgáltatásként meg is kapja. Az Akadémiai kiadó munkája előrevetíti azt, ahogy a kiadók definíciója is átalakul.

Nemzetközi kitekintés

A Goethe Intézet közreműködésével a Fischer Verlag egyik vezetője is elmondhatta véleményét, ami szakmai értékén túl humoros is volt. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy Carsten Schwab úr szerint a német piac nem túl nagy. Ez amolyan Woody Allen-es savanyú humor volt, ugyanis a német könyvpiac 50-szer akkora, mint a magyar, holott csak 8-szor annyi lakosa van.

A kérdésekre adott válaszok alapján kiderült, hogy a német kiadókat is éppen azok a problémák foglalkoztatják, amelyek magyar társaikat. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kezdeti kapkodás után már úgy alakították ki a folyamatokat, hogy a tördelési munka során már tudatosan figyelnek arra, hogy automatikusan előállíthassák az elektronikus verziót is. Azt is elmondta, hogy az amerikai példával szemben ők nem tervezik az e-könyv verzió lényegesen alacsonyabb árazását a papír alapúhoz képest.

Előremutató volt az az állítás is, hogy a nagy globális szereplők, mint Amazon, Apple mellett Németországban is vannak jelentős szereplők, akik helyet követelnek maguknak a piacon. A német piaci szereplők összefogásának eredményeként létrejött Libreka éppen ilyen.

Kiadók papír nélkül

Végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni az egyik legfontosabb jelét az e-könyv piac beindulásának. Egyre több, kizárólag digitális könyvkiadással foglalkozó cég jelenik meg a piacon, nem beszélve a magánkiadásokat támogató megoldásokról. Ez azt jelenti tehát, hogy az e-könyvekkel kapcsolatban széles körben hangoztatott probléma, hogy kevés a kapható könyv, ha lassan is, de eltűnni látszik.

Írta: Szűcs Roland

Leave a comment

Your email address will not be published.


*