2/3. cikk – Kalózkodás módja az e-könyvek világában

Ebben a cikkben bemutatom azokat a módszereket, amelyek megkeserítik a szerzők és a kiadók dolgát. Az a célom ezzel, hogy a könyvpiac szereplői átfogó képet kapjanak arról, milyen kockázatokkal kell szembenézniük.

Amit nem úszhatunk meg: kölcsönadás

e-könyv kalózkodás

kép forrása: ipbrief.net

A papír alapú könyveknél is ellenőrizhetetlen csakúgy, mint az e-könyvek esetében az, hogy valamelyik barátnak, családtagnak odaadják a könyvet. Ez egy szélmalomharc, éppen ezért értelmetlen is küzdeni ellene. Az az egyetlen pozitív dolog ebben a jogosulatlan használatban, hogy nem jellemzi vírushatás. Egyrészt a könyveket sokszor elfelejtik visszaadni, ezért a kölcsönadási hajlandóság nem magas, másrészt pedig sok időt vesz igénybe a könyv olvasása, ezért egy adott időszak alatt csak kevés embernek lehet kölcsönadni. Ez tehát az a kockázat, amihez már minden könyvpiaci szereplő hozzászokott, így ez nem extra teher az e-könyvek esetében.

Ami még külön nehezíti az e-könyvek kölcsönadását az az, hogy ha valamilyen digitális jogvédelmi megoldást alkalmaznak, akkor az eszközzel együtt lehet csak kölcsönadni a könyvet, így az eredeti tulajdonos viszont a többi könyvét sem tudná olvasni, ami nyilván nem járható.

Többszörözés

Ez már veszélyesebb forma, elsősorban az e-könyvek esetében. Hagyományos könyveknél ugyanis a fénymásolásnak költségei vannak és sok időt is vesz igénybe, ezért leginkább a nagyon költségérzékeny diákoknál terjedt el ez a forma, akiket nem zavar az olvasói élmény csökkenése, ha egy könyvön néhány száz forintot meg tudnak spórolni.

E-könyvek esetében, ha sikerült feltörni a jogvédelmet, vagy nem is volt, akkor gyakorlatilag költségmentesen, tetszőleges számban lehet többszörözni. Ennek többféle módja is létezik, melyeknek eltérő jogi megközelítése van.

Az email-ben történő e-könyv küldés egy tipikus megoldás. Itt a küldő azt használja ki, hogy az email cím létrehozása során semmilyen személyes adatot nem adott meg, ezért beazonosíthatatlan, hogy ki volt az, aki továbbította. A szervereken van nyoma az email küldésnek, sőt a küldő IP címe alapján beazonosítható a helyszín is, viszonylag nagy pontossággal.

A közösségi média, mint a Facebook, Iwiw is kiváló táptalaja volt elsősorban az elmúlt években a jogosulatlan többszörözéseknek. Ebben az esetben azért a megosztást végző személy már nagyobb lebukási valószínűséggel nézett szembe. Egyrészt ha felhasználói adatokat kell megadni ezen portálok használatánál, és lehet ugyan hazudni, de akkor a közösségi szerepét nem tudja betölteni maradéktalanul a portál, másrészt pedig igénybe vehetőek olyan szolgáltatások, amelyek monitorozzák, hogy milyen párbeszédek folynak és azonnal jeleznek, ha az általunk fontosnak tartott könyvcím, vagy szerző név említésre kerül. Az a tapasztalat, hogy ha valakit egyszer figyelmeztetnek, az elég elrettentő erővel tud bírni.

A warez site-ok voltak sokáig a legnagyobb közellenségek. Ezek a következő módszerek valamelyikét alkalmazták:

  • maga a warez portál üzemeltetője illegális forrásokból begyűjtötte a tartalmat és ingyen, vagy előfizetési díj ellenében elérhetővé tette a tagjainak;
  • a közösség tagjai töltik fel egy szerverre, amit azután minden tag elérhet.

A warez portálokat könnyű tetten érni, ehhez csak tudni kell, hogy mely portálok űznek sportot a szerzői jog megsértéséből és fel kell őket szólítani az anyag eltávolítására. Ez sok esetben flottul meg is történik.

Az új közellenség a Peer to Peer megosztó hálózatok. Megjelenésük a kalóz társadalom válasza volt azon jogi támadásokra, amelyeket a warez portálok kaptak. A megosztó hálózatok abban különböznek a warez-től, hogy nem ők tárolják az e-könyveket, hanem ők csak azt tudják, hogy melyik ügyfélnek van meg az adott e-könyv, és technikailag összekötik az ügyfeleket. Így a többszörözést maguk az ügyfelek végzik valójában. Az ilyen típusú hálózatokkal szembeni fellépés már jóval nehezebb. Itt is az a fő gond ugyanis, hogy az ügyfelek nem beazonosíthatóak. Ez azonban nem teljesen igaz. Az USA-ban hatékonyan léptek fel a kiadók ezen megosztók ellen, ugyanis az internetszolgáltató az IP címek felhasználásával sok esetben be tudta azonosítani az ügyfeleket.

A fizikai hordozón keresztül történő másolás is gyakorlatilag utolérhetetlen. Nagy szerencse, hogy a vírushatás ebben az esetben összemérhetetlenül kisebb, mint a file megosztó rendszerek esetében.

Nem mehetek el szó nélkül a nem szándékos jogsértések mellett sem, amit könnyű elkövetni, hiszen sok esetben jelentős nyomozás után sem könnyű kideríteni, hogy ki is valójában a jogtulajdonos. Ebben az esetben a portál üzemeltetője az első figyelmeztető email után el szokta távolítani az e-könyvet. Itt tehát csak arra kell figyelni, hogy megtaláljuk a weben az e-könyvünket, magával az eltávolítással már nincs gond.

Összefoglalás

Amint látható, számtalan módja van az e-könyvek illegális terjesztésének. A harc elsőre reménytelennek tűnik a sokarcú ellenféllel szemben. Az nem lehet célunk, hogy a kalózkodást teljesen felszámoljuk, hiszen az előző cikkben felsorolt okokat nem tudjuk megszűntetni. A Judósoktól elleshetünk egy technikát. Ők az ellenfél energiáját használják fel a különböző dobások során. Ha már egy olyan ellenféllel állunk szemben, amely megkerülhetetlen, akkor próbáljuk a saját hasznunkra fordítani ezt a jelenséget. Ennek mikéntjéről szól majd a következő cikk.

Utószó helyett: Milyen is a lopott E-könyv?

Aszerint, hogy mi volt a forrása az e-könyvnek, a következő típushibákkal kell szembenéznie az Olvasóknak:

Lopott e-könyv forrása Tipikus hibák
Papír könyvből szkenneltek Az oldalak képként vannak tárolva, így jóval nagyobb a tárterület igényük, nem lehet benne keresni, idézetet megosztani, de legfőbb gond, hogy a képek mérete megegyezik az eredeti oldalmérettel, így kis képernyős eszközökön olvashatatlan.
Papír könyvből szkennelt, majd karakterfelismerővel szöveggé alakított Itt már akár ki is lehet jelölni a szöveget, de általában sok helyesírási hiba marad a szövegben, mivel a karakterfelismerés nem hibamentes. A fő probléma azonban szintén az, hogy az e-könyv formátuma nem teszi lehetővé a kis képernyőn történő olvasást.
Nyomdának átadott PDF file Az előző ponthoz képest annyi a változás, hogy nem tartalmaz helyesírási hibákat, de a rögzített oldalméretek miatt ugyanúgy nem lehet kis képernyős eszközön olvasni.
Epub formátumú e-könyv DRM nélkül Ez a fajta lopás a legveszélyesebb, mert a szövegnek gyakorlatilag nincs hibája és tetszőleges méretű képernyőn lehet olvasni.

Írta: Szűcs Roland

2 Trackbacks & Pingbacks

  1. 1/3. cikk - E-könyv kalózkodás | Book and Walk blog
  2. 3/3. cikk - Hogyan éljünk együtt a kalózokkal az e-könyv piacon? | Book and Walk blog

Leave a comment

Your email address will not be published.


*