Az e-könyv paradoxon
Avagy az e-könyv és a nyomtatott könyv üzleti összehasonlítása.
Ennek a cikknek az a célja, hogy reális képet adjon az e-könyvek és nyomtatott könyvek költségszerkezetéről és a várható változások irányáról. Meglepő lehet, de van helye a kiadóknak és szerzőknek az e-könyv piacon az e-könyv ellenes magyar jogszabályi és piaci környezet ellenére is.
Több nemzetközi és magyar tanulmány is foglalkozott már a papír alapú könyvek és az e-könyvek fogyasztói árának összehasonlításával. Bár a magyar fogyasztók jellemzően 30% körüli árelőnyt várnak el az e-könyvek esetében, ez a tengerentúlon egyáltalán nem így van. Az Amazon kínálatát böngészve nem ritkán fordul elő, hogy az e-könyv drágább, mint nyomtatott testvére. Hogyan lehetséges ez?
Az e-könyvnek ugyan nincs illata (ezen lehet segíteni, lásd Zsófi cikkét), fizikai létezése, de számtalan olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyért az olvasók hajlandóak többet fizetni.
- Azonnaliság: Nem kell boltba menni érte, a „szállításnak” csak percekben mérhető időigénye van
- Utazásaink során egy 300 grammos készülékben furikázhatjuk összes könyvünket
- Könnyű benne keresni, amely elsősorban szakirodalom esetében hasznos
- A kiemeléseink, kedvenc idézeteink mindig velünk maradnak
- Színek, beépített hang és video anyagok használata (inkább közel jövő)
A válasz tehát az, hogy a gazdagabb országokban kevésbé fókuszálnak a könyvek előállítási költségére az árképzés során. A fő szempont inkább az, hogy az ügyfelek mennyit hajlandóak érte adni, illetve a hasonló témájú könyvek mennyibe kerülnek. Ha a célközönség lusta, vagy nincs a közelben könyvesbolt, akkor hajlandó magasabb árat fizetni az e-könyvekért, a kényelemért cserében.
A mi kis magyar valóságunk azonban számos olyan jellemzővel bír, ami miatt érdemes megnéznünk, hogy a fogyasztói árból melyik szereplő mennyit tesz zsebre. Mivel ezek az adatok konkrét esetben üzleti titkot képeznek, ezért a most bemutatásra kerülő számok csakis szakértői becslésként értelmezhetőek, a konkrét egyedi szerződések ettől jelentős mértékben eltérhetnek.
A magyar piacnak két sajátossága van más országok könyvpiacához képest. Az egyik, hogy 2-3 domináns terjesztői hálózat uralja az értékesítést, a másik pedig a példátlan mértékű 27%-os ÁFA, amely jelenleg az e-könyveket terheli. Mindkét tényező a kiadókat, szerzőket, és általában a könyvek, e-könyvek kreatív alkotói folyamatában résztvevőket sújtja leginkább. Nem véletlen tehát, hogy a könyvpiaci szereplők nem kapnak két kézzel a digitális könyvkiadás után. Az utolsó állítást ne vegyük biztosra. Könnyen alakulnak ki megalapozatlan hiedelmek. Nézzük inkább a számokat, amelyek úgyis magukért beszélnek!
A példánkban egy 2500 Ft-os fogyasztói árú szépirodalmi könyvről van szó, amely nem keményfedeles borítású, nincsenek benne illusztrációk és nem is színes. Az összehasonlíthatóság kedvéért vegyük azt az esetet, amikor a fogyasztói ár megegyezik az e-könyv és a hagyományos könyv esetében. Így nyomon tudjuk követni a bevételek áramlását.
Alulról felfelé haladva rögtön a szívünkhöz kaphatunk. Már több mint 400 Ft-os hátrányba kerül az e-könyv a magas ÁFA kulcs miatt. Az EU-n belül egyre több országban jöttek rá, hogy az e-könyvek adókulcsát is a papír alapú könyvek szintjéhez kell igazítani, de Magyarországon ez a lépés még csak kis részben történt meg. A digitális termék (ilyen az e-könyv is) csak akkor élvezheti az 5%-os adókulcsot, ha fizikai termékként történik az értékesítés. Egy hangoskönyv CD-n történő értékesítése megfelel ennek, de az e-könyv nem.
A terjesztői jutalék nagysága azért mutathat ilyen jelentős eltérést, mert az e-könyvek terjesztőinek piacán nem alakult ki az a dominancia, amely a hagyományos könyvek esetében, így ezen terjesztők kénytelenek kisebb jutalékkal beérni. Ha az ÁFA-t és terjesztői jutalékot együtt nézzük, akkor jól látszik, hogy amit az e-könyvnél elveszítenek a szerzők/kiadók, azt megnyerik a kisebb terjesztői jutalékon.
A nyomdaköltség a harmadik fontos eleme az egyenletünknek. Értelemszerűen nincs ilyen költség az e-könyvek esetében, de van a papír alapú könyveknél. Éppen ez az, amivel több maradhat a kiadónak. Az már a kiadó és a szerző dolga, hogy ezen a nyereségen hogyan osztoznak meg, nem megfeledkezve természetesen a tördelő, szerkesztő, grafikus munkájáról.
Egy szó mint száz, a kiadók 50%-kal is többet kereshetnek könyvenként, feltételezve, hogy ugyanolyan áron tudják értékesíteni az e-könyvet, mint a papír alapút. Mi van, ha a kiadók nem tudják érvényesíteni ezt az árszintet?
Ennek kapcsán két további forgatókönyvet is érdemes megvizsgálnunk. Az egyik, amikor az e-könyvet 30%-kal olcsóbban kell adni ahhoz, hogy az ügyfelek azt válasszák, a másik pedig, amikor az ÁFA szabályozás végre a helyére kerül.
Érdemes elgondolkodni kicsit az ábra tanulságain!
Még 30%-os árcsökkentés esetén is több jut a könyv előállítóinak a 27%-os ÁFA kulcs ellenére. Amint Magyarországra is eljut a változás szele, és az ÁFA kulcs a nyomtatott könyvre jellemző 5%-ra süllyed, akkor már több mint 42%-os árcsökkentés is belefér a kiadóknak, és még mindig többet kapnak minden értékesítés után.
Most már csak egy kérdés maradt. Milyen vélt, vagy valós félelmek tartják vissza a kiadókat, szerzőket a digitális könyvkiadástól? Az eddig általam begyűjtött félelem lista elemei a következők:
- kalózkodás
- fizikai terjesztő partner rosszallása
- kevés olvasó eszköz, azok is drágák
- alacsony webes fizetési hajlandóság
- szakismeret hiánya a konvertálás terén
- e-könyv, mint publikálási forma nem teljes körű ismerete
- kiszorítja a nyomtatott könyv értékesítését
Várom a Ti listátokat is!
Írta: Szűcs Roland
es pont ez landolt a hirleveleim kozott:
Árkartell miatt kerülhet bíróság elé az Apple és számos könyvkiadó
http://www.sg.hu/cikkek/88258/arkartell_miatt_kerulhet_birosag_ele_az_apple_es_szamos_konyvkiado
“A vád szerint a megállapodást kötő társaságok túl magas árat állapítottak meg az elektronikus könyveknél, ezzel pedig megsértették az európai és az amerikai törvényeket. A kiadók képviselői a vizsgálat során tagadták az ármegállapodást és nem voltak hajlandók nyilatkozni a The Wall Street Journal szerkesztőinek. …. komoly árcsökkenésre lehet számítani az elektronikus könyvek piacán.”
Kedves Danka!
Köszönöm a hozzászólást! Jó hogy említetted, így legalább a választ is meg tudom osztani minden érdeklődővel.
A bírósági ügy abból kerekedett, amiből Magyarországon is kerekedne, hogy tudatosan összehangolva akartak árat meghatározni a kiadók. Ez mind az USA-ban, mind Magyarországon a versenytörvénybe ütköző tevékenység.
Ettől függetlenül bármelyik kiadó adhatja az e-könyvét akár a papír könyv duplájáért is, csak ne találkozzon Magyarországon az 5 legnagyobb kiadó és ne állapodjanak meg abban, hogy minden e-könyv ára 30%-kal legyen nagyobb a papír alapúnál.
Nem véletlen, hogy most is jelentős mennyiségű e-könyv ára magasabb Amerikában.